2013. augusztus 31., szombat

17. fejezet

Sziasztok!
Köszönöm a pipákat és a kommentárt Bridgetnek.:)
Indítanék egy játékot, a történettel kapcsolatban... akit érdekelne az kérem jelezzen nekem akár itt megjegyzésban akár a chatben!

fejezet az ugrás után!




A teremben egyelőre nincs ott mindenki, úgy látom még legalább hatan vagy nyolcan hiányoznak. Ám nem tudom megállapítani, hogy kik. A hivatásosokat messziről felismerni, az első körzet két kiválasztottja, a hosszú hajú lány a rémálmomból, az emlékére kiráz a hideg és kiver a hideg verejték is. A széles vállú csávó, bikaképpel. A második körzetből a lány, akinek az apja a békeőrök vezetője. A második körzet fiú kiválasztottja, aki láthatóan a lányon csüng. És az ötödik körzetből a fiú.
-          Az ott tényleg az ötös fiú? – kérdezi Finnick. – Beállt a Hivatásosok közé? – hitetlenkedést hallok a hangjában.
-          Én azon csodálkozom, hogy bevették – súgok vissza. – Nevess fel, mintha vicceset mondtam volna.
Azt teszi, amit mondok. Annyira természetes. Aztán puszit nyom a fejem búbjára. Minden szempár ránk szegeződik. A legtöbből valami furcsa, csodálattal vegyes vágyakozás van, ám a Hivatásosokéból egyszerűen gyűlölet és ellenszenv süt.
Végül megérkeznek a többiek is és mindenki beáll egy nagy körbe és a középen lévő nő, aki olyan huszonegynéhány éves lehet, elmondja, hogy mit kell csináljunk.
Közvetlenül mellettem jobbra, a tizenkettes lány kiválasztottja áll. Barna haja van és szürkés szeme. Legalább fél fejjel magasabb, mint én és a szemében valami olyasmit látok, amit a legtöbb szegénykörzetekből valókéban nincs. Elhivatottságot. Erőt. Győzni vágyat. Kedvességet.
Nem tudom lesznek-e szövetségeseim az Arénában, Finnicken kívül. Várjunk csak… egyáltalán nem biztos, hogy Finnick a szövetségesem lesz. Erről eddig soha nem beszéltünk. Lehet, hogy egyszerűen engem is kinyír majd. Ránézek és látom, hogy ő is a többieket pásztázza. Eszembe jut a tegnapi vitánk, az arc, ahogy rám nézett. Teljesen biztos, hogy ki fog nyírni. Miért hagyna életben?
Úgy tűnik, közben a nő végzett és már páran el is indultak a különböző állomásokra. Nem tudom mivel kéne kezdenem. Semmihez sem értek. 
-          Szerintem kezdjük együtt az ehető növényeknél. Az sose árt – löki meg a vállam Finnick és a fejével a szóban forgó állomás felé biccent.
-          Felőlem – mondom és vállat vonok.
Egészen jól belejövök ebbe a növényesdibe, ráadásul hasonlókat is kérdeznek, mint amik nálunk vannak.
-          Finn, szerinted lehet, hogy az Arénának köze lesz a tengerhez? – kérdezem suttogva.
-          Már, miért lenne köze? – kérdez vissza, miközben a többieket pásztázza. – Durvák ezek a Hivatásosok – jegyzi meg és a fejével feléjük int. – És azt hiszem a tizenkettes lány se rossz.
-          A tizenkettes? – kérdezek vissza hitetlenül, bár én is láttam rajta valamit a körben.
-          Nézd, hogy bánik a nyíllal.
És tényleg. Először úgy tesz, mintha csak béna lenne, hogy a többiek ne figyeljenek rá, de lehet látni a tartásán hogy nem most fog életében először ilyen fegyvert a kezében.
Majd amikor úgy gondolja, hogy senki nem figyeli, újra az idegre helyez egy nyílvesszőt. Ami egyenesen a bábu szívét találja el.
-          Ügyes – jegyzem meg.
-          Túl ügyes – morogja Finnick az orra alatt. – Gyere, menjünk át végre valami fegyverhez, unom már ezt a sok zöldséget – mondja és el is indul a kések felé.
-          Lehet, hogy egy ilyen zöldség okozza majd a halálodat. Számtalan mérgező van. Legalábbis itt sokat mutattak – loholok utána.
-          Igen? – kérdezi, de nem is figyel rám, hanem még mindig a Tizenkettes lányt vizslatja.
-          Jaj, hagyjad már! – kiáltok fel egy kicsit hangosabban a kelleténél. És sajnos más is meghallja, nem csak Finnick. A Hivatásosok.
Nem is vettem észre, hogy itt vannak tőlünk pár méterre. Most megteszik azt a kis távot, ami elválaszt tőlük, és alig fél méterre állnak meg velünk szembe. A második körzetből való lány van elöl, jobbra tőle a két egyeske, balra tőle a fiú az ötösből, mögöttük pedig a második körzet fiúja húzódik meg.
-          Na, mi van? Csak nem veszekszik a kis álompár? – kérdezi gúnyosan. – Csak nem rájöttetek, hogy nem élhetitek túl mindketten a viadalt? Igazából egyikőtök sem fogja túlélni a Viadalt. – A szőke hajú lány úgy vihog fel akár egy ló. Kint vannak a nagy metszőfogai.
-          Törődj a magad dolgával. Apuci pici lánya – vág vissza Finnick és megpróbál ellépni mellőlük és engem is magával húz. Mióta fogom a kezét?
-          Mit mondtál? – kérdez vissza a lány kissé mérgesen. – Mit merészeltél mondani?

-          Azt hogy menj arrébb – néz rá Finnick, mintha csak csodálkozna, hogy még mindig itt van. – Meg hogy apuci pici lánya vagy. Vagy ezt a többiek nem tudják? – kérdezi és csodálkozva néz rájuk. – Nem árultad el nekik, hogy ki az apád?
-          Fogd be négyeske, mert kivájom a szemed – mondja egyre dühösebben és valahonnan egy kés kerül a kezébe. Ez az a pillanat, amikor én arrébb rántom Finnicket, a kiképzőnő pedig közbelép.
-          Mi folyik itt? Tedd el a kést kislány, mert még bajod esik – mondja és a kettes lányra néz. – Mindenki menjen a dolgára! Majd kötekedhettek az Arénában! – kiabálja úgy, hogy mindenki hallja.

Érzem, ahogy remegni kezdek, az Aréna szó hallatára. Merthogy ennek az incidensnek hála mi leszünk a kettes lány és az egész Hivatásos csoport első célpontjai. Rettegés fut végig rajtam és felfordul a gyomrom. Kitépem a kezem Finnick szorításából és a mosdó felé futok, mielőtt mindenki előtt kidobom a szerény reggelim. 

1 megjegyzés:

  1. Sziaa :)

    Nos nagyon tetszett ez a fejezet :) Kezdjük ott, hogy ami valahogy a legjobban megfogott a Kiválasztottak közül az a tizenkettes lány, hogy ahhoz képest, hogy szegény Körzetből jött milyen ügyes és talpraesett. Remélem még lesz szerepe a történetben :) Ja és a Hivatásosak. Hát ők teljesen... hogymondjam "Hivatásosasok (jesszus van ilyen szó) lettek. Tehát, hogy már legelőször összetűzésbe keveredtek velük, hogy megmutattad, mennyire kegyetlenek, ja és az "apuci pici lánya" na az nagyon tetszett . Megértem szegény Pearly miért fél az Arénától (Prim is így volt/van vele), és nagyon várom már a folytatást :) Csak így tovább :))

    Clove :)

    VálaszTörlés