Írói végszó és köszönet

Legkedvesebbek! és különösen azok, akik még az írói végszavamat és köszönetáradatomat is képesek elolvasni. 

Visszatekintő: 

Soha nem akartam Finnick Odair fanfiction írni. Azonban egy előző blogomban kaptam egy kérdést, (Lillától, nem tudom azóta itt vagy-e, végülis elolvastad-e a ficet) hogy nem lenne-e kedvem Finnick-es ficet írni. 

Először azt mondtam nem. De aztán valahogy mégis megmozgatta ez a téma a fantáziámat és lepötyögtem egy prológust. Megszületett a fejemben a történet fő váza, a főszereplőm karaktere, és Finnicket is megpróbáltam megérteni.

A prológust egy keddi napon publikáltam, 2013. május 14 - én. 

Ezután még négy fejezetet írtam, majd egy kisebb mélypont következett. A blog szinte egész júniusban inaktív volt. Én akkor ballagtam, ráadásul beütött a nyár, és egyszerűen nem tudtam írni. 

Aztán június végén visszataláltam. Elolvastam a régebbi részeket, kommenteket, bíztatásokat és folytattam.

Statisztika:

Mára a történet 42 fejezetet 1 prológust és 1 epilógust számlál. 

Összesen 23 590 szer hívtátok le az oldalt (eddig)

Legtöbbször januárban, amikor 4435-ször jártatok itt! 

Eddig 142 megjegyzést írtunk, hiszen ebbe benne vannak a válaszaim is. 

Legtöbbször a Prológus lett lehívva ez összesen 296-szor! 

Olvastatok Magyarországról, Ukrajnából, Szerbiából, az Egyesült Államokból, Oroszországból, Szlovákiából, Ausztriából, Romániából, az Egyesült Királyságból és Vietnámból is. 

Köszönetmondás: 

Először szeretnék köszönetet mondani, MINDENKINEK, aki elolvasta a történetet. Aki itt volt, ha nem is kommentelt, nem is jelzett, de olvasott. Köszönöm azoknak akik kommenteltek, akkor is ha egyszer, akkor is ha mindig. Köszönöm a pipálóknak, a chatben íróknak, azoknak akik emailben fejtették ki nekem a véleményüket, esetleg a facebook-on. 

De szeretnék néhány embert külön kiemelni. 

Köszönöm Ancsinak, hogy kirakta a blogot az első magyar Éhezők Viadala rajongói oldalra, ezzel meghozva nekem a legeslegelső olvasóimat. 

Aztán nagy köszönet jár Bridgetnek vagyis Dorine Osteennek, aki az elejétől fogva olvas, véleményez, ha nem is komiban, de privátban, aki átolvassa a fejezeteket mielőtt kikerülnek, és gyönyörű fejléceket gyártott nekem, akkor is ha volt ideje és akkor is, ha nem. Köszönöm. 

Hálával tartozom Flonak, aki megmondta az őszintét, hogy szerinte mi hiányzik, és mi jó, hogy végighallgatta a sipítozásomat amikor az utolsó fejezeteket írtam és hogy bármikor küldtem neki részletet mindig örömmel fogadta.
Köszönet Tobynak, aki elolvasta a fejezeteket, ötleteket adott, ha nem volt, karakterképeket keresett nekem, és véleményezte a saját gyártású fejléceimet.

Köszönöm még Lejlának, Clovenak, Orsinak, akik nem küldtek el melegebb égtájakra, amikor éppen azért sírtam, mert "jajj, mindjárt vége" vagy a "tejóég mindjárt. mindjárt. mindjárt" üzenetekért és a felesleges felhajtásért, amit e körül csináltam. 

Kedvenc kommentjeim: 

„Úgy az egész történet megfogott mivel ez az első ilyen történet amit elkezdtem olvasni az Éhezők Viadala kapcsán és nekem jobban tetszik mint a könyv.” Mesi képíró

„Pearl azért rohadt merész:D kifekszik a partra halál nyugodtan.:D” Vivi

„talán a rengeteg stressz, és félelem hatására megőrült egy kicsit, de ez az őrület jó. … Érdekes úgy olvasni, hogy a lényem egy része legszívesebben üvöltene: mit csinálsz? … de a lényem másik része csak elmerül, és lubickol a lány békességében, és élvezi azt a különös, megfoghatatlan, és megmagyarázhatatlan boldogságot, amelyet ez az őrület határán lévő lelkiállapot nyújt.” Sally

„De most komolyan, mindjárt vége a sztorinak? Ugye nem akarod már a bőségszarunál kinyírni Pearlyt?” Sally

„Finnick, szereted Pearly-t!!! SZERESD, parancsolom!” Flo

„Pearly annyira szerethető karakter, a legjobbat akarja neki az ember…” Sally

„de azért egyszer megveri majd Finnicket, ugye?” Ps Diia  

De eljött a vége. A Tenger Gyermekei című fanfiction véget ért. 

Rengeteget adott nekem ez a történet. Nem tudom elég jól szavakban kifejezni, hogy mennyire sokat jelentett nekem ez az egész. Egy "fejezet" az életemből. Amit Pearllel, Finnickkel, Marigolddal, és veletek tölthettem. 

Köszönöm. 

Winter Poppy

ha még engem keresnétek esetleg, itt a blogvilágban, nemsokára indul az utolsó viadal folytatása és valami egészen mással is készülök nemsokára. addig is, viszlát.