2013. szeptember 30., hétfő

23. fejezet

Sziasztok!
Köszönöm a megjegyzést Sallynek és a sok pipát, örülök neki. A helyzet az, hogy a laptopom azt mondta hogy most ő egy időre nem fogja a Wifit, de rajta vagyok az ügyön!
Jó olvasást!
23. fejezet az ugrás után!




A csendet a csengő éles hangja töri meg, én pedig érzem ahogy Finnick a vállamnál fogva a lifthez vezet.
Még mindig a bábu fejét látom magam előtt. Aztán a bábu feje valami egészen mássá alakul. Marigold fejévé. Én öltem meg.
Rosszul leszek. Kitépem magam Finnick szorításából és a mosdó felé futok.
Először csak az ebédem jön föl, majd a reggeli. Finnick falfehér arccal áll mellettem és hátrafogja a hajamat.

Nagyot nyelek, amikor érzem hogy vége, minden kijött belőlem.
-          Jobban vagy? – kérdezi halkan Finnick.
-          Jobban – válaszolok és egy bólintással is megerősítem. Óvatosan kimosom a számat és a tükörképemre pillantok. Túl fehér az arcom.
Mögülem Finnick néz rám, szinte aggódva.
-          Sajnálom amiket tegnap mondtam. Én nem úgy értettem – kezdem kissé félve.
-          Mindketten tudjuk Pearl, hogy hogyan értetted. És én megértem, hogy így gondolod. Először én is így gondoltam.
Kivágódik az ajtó és Chook viharzik be a mosdóba.
-          Pearly mi az ördög folyik itt? – kérdezi vörösödő arccal.
-          Semmi, én csak… - mentegetőznék, de közbevág.
-          TE CSAK NEM VETTED BE A GYÓGYSZEREID! – kiabál, úgy hogy a többi kiválasztottnak nem kell fülelnie, valószínűleg az egész Kapitólium hallja hogy mit mond.
-          Én csak…
-          MOST AZONNAL ITT ELŐTTEM BEVESZED! – mondja és a kezembe nyomja a színes pirulákat.
Remegve veszem őket a számba, majd egyetlen nagy nyeléssel, víz nélkül a gyomromba jutattom őket.
-          Most pedig indulás – mondja Chook még mindig remegve az idegességtől.
Leszegezett tekintettel lépek ki a mosdóból. Most jól esne egy kéz, amibe kapaszkodhatok. Reménykedve nézek Finnick felé.
Hiába vesztünk össze tegnap újból, ma utánam jött mikor rosszul lettem. Aggódott. Félősen indulok felé és gyengéden összeérintem a kezeinket.
Ő először meglepődve néz rám, majd ezt a tekintetet felváltja valami egészen különleges kedvesség. Gyengéden megszorítja a kezem, én pedig nekidőlök a vállának. Így követjük Chookot, egészen a negyedik emeletig.

Furán jól érzem magam, ahogy levetődök az ágyamra. Fogalmam sincs, hogy miért, de mosolygok. Kibújok az edzős ruhából és úgy döntök, hogy valami csinost veszek föl. Nem tudom megmagyarázni, hogy miért.

A nagy ágy melletti tükör előtt állok, és a tükörképemet bámulom. Óvatosan emelem fel a jobb kezem, mire a lány a tükörben ugyanezt teszi. Elmosolyodom, és addig közelítek hozzá, míg a kezeink össze nem érnek. A lánynak hosszú fekete haja van, és egy sárga piros virágos ruha van rajta. Furcsán fehér az arca, mintha rosszul lenne.
Forogni kezd velem a világ.
És a lány a tükörből beszélni kezd.
-          Mi van veled? Miért mosolyogsz? Hiszen meg fogsz halni! Nincs már sok hátra! – nevet gonoszan a szemembe. Eltorzul az arca. Én nem ismerem ezt a lányt. Sokkos állapotban hátrálok el a tükörtől és be akarom fogni a fülem, hogy ne halljam amit mond.
-          Azt hiszed, hogy a szerelmed megvéd majd? Azt hiszed, hogy nem fog az első adandó alkalommal megölni? Hiszen gyűlöl!
Nem akarom hallani azt amit mond. Érzem, ahogy egy forró könnycsepp végigfolyik az arcomon. Valamit keresek, amibe megkapaszkodhatok, mert úgy érzem, kifut a föld a lábam alól.
-          Tényleg elhiszed, hogy meg fog védeni? Istenem, nem lehetsz ennyire naiv! Hiszen téged senki sem szeret! Se anyád, se apád, se Fred, se Finnick. Mindenki örül, hogy végre kihúztak és meghalsz. Mindenki – fröcsögi diadalittas képpel.
Már nem látok a könnycseppektől, de az ujjaim egy tárgyra fonódnak. Nem tudom megállapítani, hogy mi az. Egy rántással a mellkasom elé húzom, és a tükörnek rontok vele.

Érzem ahogy a szilánkok a bőrömbe állnak, de nem érdekel. nem foglalkozok a fájdalommal. Meg akarom ölni azt a lányt. Azt akarom, hogy soha többé ne mondjon ilyeneket. Azt akarom, hogy soha többé ne találkozzak vele. Azt akarom, hogy halott legyen.


3 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lett! Siess a kövivel! Sajnálom a wifis ügyet. :)
    Pusz: amy

    VálaszTörlés
  2. Jó rész volt! Egyre kíváncsibban várom a folytatást!

    VálaszTörlés
  3. wow, nagyon tetszett a fejezet, ez a hasonlat Marigold fejével, a tükör, a tükörben lévő lány, teljesen ledöbbentem, amikor olvastam. Nagyon tetszett ez a rész Biri! :) Csak így tovább :))

    VálaszTörlés